Már régóta akartam írni egy postot, sokszor sokféleképpen megfogalmaztam. Azt hiszem, a boldogságról szólt volna, hogy nekem ez mit is jelent, meg hogy én  tulajdonképpen most az vagyok. Mármint boldog. Ha próbálok előszedni dolgokat, amik nem klappolnak... nem sokat találok :) Viszonylag - már amennyire időm engedi - sokat találkozom a barátaimmal, és bár Szabival most kevesebb időt tudunk együtt tölteni - nem tudok péntekenként leutazni, mert ugye 7ig melózom - mégis valahogy kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunk. Pénz, az persze sosincs, de mégis valahogy mindenre elég, mindjárt vége az évnek és én már majdnem minden karácsonyi ajándékot megvettem, és még futja, ha szűkösen is.

Meg azon is gondolkodtam, hogy a boldogság végülis nem valami összefüggő, nagy dolog, hanem sok kis apró történés, érzés összessége. Vannak folytonossági hiányok, de összességében a vonal még mindig egyenesen köti össze a két pontot.
Őt meg Engem.

Sok ilyen pontom van, amiket úgy dédelgethetek, mint sima folyami kavicsot, rőtvörös őszi levelet vagy egy már elröppent, réges régi mosolyt.
Amikor félálomban azt érzem, hogy betakar, mert lerúgtam magamról a takarót. Abban a mozdulatban benne van minden mozdulat és szeretet, még ha tudom hogy közben bosszankodik is, mert "kilóg az egész derekad".
Amikor megyünk valahova, és kezd sűrűsödni körülöttünk a tömeg, és a keze önkéntelenül is keresi az enyémet, megfogja és biztosan tartja, hogy el ne veszítsük egymást a forgatagban.
Amikor lehunyt szemmel az orromhoz dörgöli az orrát, és olyan mint egy kis mormota. Nem örülne ha ezt olvasná, de olyankor borzasztóan aranyos :)
Amikor fekszünk az ágyban, és valami ökörségen nevetünk, felszabadultan mind a ketten, hogy már belesajdul a rekeszizmom.

Jó.
Nagyon.

25

Igazából sokat gondolkodtam rajta mit is fogok én a tegnapi napról írni ide a blogomba. Kicsit elszokik az ember a Facebook miatt a blogolástól, de van ami oda nem való, hosszú vagy nagyon személyes, vagy egyszerűen csak nem érint mindenkit. 

Az biztos, hogy ritkán lepődök meg annyira, mint tegnap. Sokan kérdezték, hogy nem sejtettem semmit? Hát lehet tök hülye vagyok, de lövésem nem volt a dologról, pedig állítólag már egy éve szerveződget itt körülöttem, családom és barátaim összeesküvésével.
Áron felhívott csütörtökön, hogy a munkahelyén van néhány szétszedett gép, menjek már el megnézni nem kell-e belőle valami. Majd kiderült hogy a Szabolcsot is felhívta ugyanezzel, aki így jóval korábban jött fel, fél 3 helyett negyed 10re érkezett meg. Nekem már ez is bőven elég születésnapi ajándék lett volna, de még egy gigantikus butaarcú plüsszsiráfot is kaptam :)) Zserbau névre hallgat ( Ejtsd: Zserbó. Nem, nem írtam el, Szabi közölte hogy ezt a zsiráfot bizony így hívják) és nagyon pihipuha és a nagy pohos hasán remekül lehet aludni :) Aztán hazajöttünk, megetettem szívem szottyát és indultunk be a Kláris Hajóra, ahol tesóm irodája van. Kicsit késésben voltunk, így kaptunk is egy kissebb lebaszást, de szedtük a lábainkat :) Végül circa negyed 12-re értünk oda. Tesóm bevezetett minket, és közölte h menjünk itt fel aztán balra, majd mindjárt jön ő is. És amikor beléptem a következő helyiségbe, felzúgott a hang hogy "MEGLEPETÉÉÉÉS". És én meg is lepődtem. Először csak azt láttam, hogy itt van az egész családom, nagybátyámékkal egyetemben, aztán lassan eljutott az agyamig hogy ott van Csinczy, Rabyn és Drizzt, na akkor elkezdett potyogni a könnyem :D Közöltem velük h "most azt akartátok h sírjak???" és odabújtam Szabihoz, majd mentem megölelni Aput, aki szintén sírt :D Aztán mindenkinek adtam puszit, és mikor ezen túl voltunk, egy rövid bevezető után apu megpróbált egy kis alakú fekete könyvből felolvasni egy verset, de elakadt az elején a sírástól, végül Orsi fejezte be. Az én versem volt, a könyv pedig az én "könyvem", benne a novelláim és a verseim. Külsőre is baromi jól nézett ki, meg egyáltalán az egész ötlet... nagyon meghatódtam :)) Pár embernek aláírogattam, aztán beszélgettem kb mindenkivel :) Aztán torta, ami rohadt jó volt, kár h nekem csak egy szelet jutott belőle :((( Aztán hazamentünk, és Szabival csak hevertünk ebédig és beszélgettünk :) Aztán ebéd, és utána úgy döntöttem, mégsem megyek Halloweenre, mert bár marhára hiányzik az MTT, 2 hete nem találkoztam a Szabival (kömt miatt) és újabb 2 hétig nem fogok, és ő hajnali 4kor kelt miattam, a legkevesebb amit megérdemel h vele maradok :) Filmet néztünk (Knowing és Pineapple Express, mindkettőt érdemes megnézni, bár az elsőhöz nem árt egy kis gyomor ) és megint beszélgettünk órákon át :) Igazából azt hiszem ez volt életem egyik legjobb születésnapja :)

Köszönöm mindenkinek aki ott volt, és azoknak is akik úgy volt h ott lesznek de valamiért nem tudtak jönni :)

Behalok :D

 (nemtok képet beilleszteni valamiért uh linkelek)

1 hónaposan tartja a fejét, nem korai még?:D

Nagybácsival

Tündérbogár :D

Belementünk a télbe

Az ősz érdeklődés hiányában elmaradt :P Pedig én szeretem az őszt, szeretem a pulcsis, pirosas, kicsit szeles, füstös illatú időt. Főleg hogy most már nem is mindegy milyen idő van, mert reggel fél8kor melóba 15 percet sétálok. Merthogy lett állásom, mégpedig könyvtáros :) A Pest Megyei Könyvtárba vettek fel (Szentendre) segédkönyvtárosnak. Ők azok, akik a pultnál ülnek, és visszaveszik és kiadják a könyveket, előjegyeztetnek, etc. A diplomámat nem fizetik meg(nincs is még ugye, várom a nyelvvizsga eredményeket), de pályakezdésnek jó, és nagyon kell már a pénz, utálok anyámékból élni :/ Pénteken voltam először, az még lazább nap volt, mert sokat mászkáltam a boss nyomában megtekintve mindent. Érdekesnek mutatkozik a dolog így egyenlőre, persze lehet hogy mondjuk egy év múlva annyira belefásulok hogy pokolba kívánom, de most jó. Hétfőn dolgozom, és várom, ez furcsa, sose volt még ilyen :) Lehet helyes döntés votl könyvtárosnak menni :) Mindenki nagyon barátságos volt, hamar belerázódtam a Szikla kezelésébe is (ez az integrált könyvtári rendszerünk), és csak egyszer rontottam el valamit :D Kell néha visszaosztani is, meg majd elvileg ha már rendesen egyedül dolgozunk kell néha más osztályokon is lenni, pl fonotéka meg gyermekkönyvtár meg tájékoztatás. Ami szerintem nem baj, mert legalább változatos. Vinnem kell hétfőre egy csomó mindent, ilyen papír olyan papír, meg valamikor el kéne vergődnöm az Apehba is Startkártyáért. 8tól 4ig van meló, de novembertől már csak fél napot leszek a pultban, fél napot meg a feldolgozáson, amitől kicsit félek. Sose voltam jó feldolgozásból :/ De azt mondják csak a rekordokat vesszük át más könyvtáraktól uh nincs igazi feltáró munka, és h majd hamar belerázódok :) Kaptam egy saját asztalt is, fiókokkal, h oda bepakolhatom a kacatjaimat ha akarom meg üldögélhetek mellette a szünetemben. Hát nem érzem h vadul ki fogom használni :D Délelőtt a pultban ülök délután meg a feldolgozó asztalnál, ötletem sincs mikor ülnék én ennél :D

Szabolcsom hiányzik, még 2 hét mire láthatom, ráadásul mivel pénteken vagyok délutános (11től 7ig), így nem is tudok hozzá csak szombatonként leutazni :( Ő mondjuk eddig is akkor jött. Nehéz lesz, de kell csinálni, mert kell a pénz, hogy egyszer végre összeköltözhessünk :) Szeetem :P

Aztán vad agyalás megy hogy ki mit kapjon szülinapjára, igazából a két bátyám a necces elem :/ na majd kitanálok valamit :)

Már-már Homárba való

Ez a történet egy családról szól, akik meg akartak szabadulni a UPC által rájuk rótt szörnyű teher alól, így meglátogatták a Szent T-Home Palotát, hogy megváltassanak iszonyú rabságukból.

18.000 Ft-ot fizettünk a UPC-nek havonta egy 10Mb/sec-es internetért és a tévéért. Csak összehasonlításképp: Ma egy 15Mb/sec-es internet és 50 helyett 75 csatornás kábeltévé ugyancsak a UPC-nél 10750 Ft, természetesen csak új előfizetőknek. Mi cirka 9 éve voltunk UPC-sek, és mikor felhívtuk a központot, hogy ugyanmár, mégicsak hűség, meg mi nagyon, akkor mondták hogy NA JÓ, hát egy 50 (!!!!) Ft-ot el tudnak engedni a havidíjból. És ez KOMOLY.
Uh mentünk Téhómhoz, hogyazjó. Megközelítőleg másfél óra alatt sikerült is megrendelni egy 5 Mb/sec-es kábelnetet és hozzá egy 50 csatornás digitális kábeltévét, ami körülbelül 6-7 ezer Ft-ra jött volna ki havonta. Mikoron kiszállt hozzánk vala az szerelő, kiderült hogy ide bizony nem lehet Kábelnetet bekötni, mert ide beette magát a UPC, behálózta a házat, más ide nem jöhet kábelnettel. Kössünk új szerződést. Hozzátenném hogy a kissé zavart úriembernek mi mondtuk a T-Home-ban hogy itt UPC van, de ő azt mondta ez nem probléma.Hogy tévedett, nyilvánvaló, ahogy az is hogy ezt mindenki leszarja.
Nembaj, új szerződés, új  internet. Én ekkor nem voltam a helyszínen, így nem tudtam mit intéztek, utólag derült ki, hogy rendeltünk egy 5Mb/sec-es BETÁRCSÁZÓS ADSL internetet meg hozzá egy SatTV-t, amihez majd hoznak egy szép kis ronda tányérantennát vagy mit. Dájó.
Ki is hozták a modemet FUTÁRSZOLGÁLATTAL, rajta a bájos SZERELD MAGAD felirat. És mi szereltük. 5-től 8-ig. Ugyanis magával a fizikai összeszereléssel nem voltak gondok, de a számítógép csak a hálózatot ismerte fel (vagyis a rooterig eljutott, de a netig már nem.). Akkor elkezdtett bátyám telefonálni. Fél óra dingdong után fel is vették a telefont, és elkezdődött a tortúra, ide oda kapcsolgattak minket, senki se volt kompetens a témában, mindenkinek újra és újra el kellett mondani az egész történetet onnan hogy kábelnet, át azon hogy nem lehet ide, odáig hogy ADSL és mi is a probléma. Mert ők ott egyáltalán nem kommunikálnak egymással. Végre kiderült, hogy a papíron megküldött IP és jelszó NEM az ADSL-hez való, azt még a kábelnethez küldték, viszont az ADSL-hez nem kaptunk jelszót. Akkor adtak egyet, ami kevéssé meglepő módon (akkor már semmin sem lepődtünk meg) nem volt jó. Akkor tesóm közölte velük, hogy mi lenne ha Ő mondana egy jelszót, azt beírnák, és köszönömszépenviszonthallásra.
Persze ez az egész elég vicces volt kívülről, mert tesóm nagy dumás, ilyeneket lökött hogy "Már úgy érzem mintha ott a T-Home-nál mind a barátaim lennének, szerintem már mindenkivel csevegtem ma legalább fél órát". Szal ekkor mikor tesóm kérte hogy saját jelszót állítsanak be, megint kapcsoltak egy embert. Ez egy fiatalnak hangzó csaj volt, én már lemondtam a dologról, de 5 perc alatt megoldottak mindent, és most már van internet :) Ugyan ma még egyszer se értük el (sebességmérő oldalak szerint) a garantált 1 Mb/sec-et, de üsse kavics. Azaz egyszer elértük: Mikor a tesóm elkezdte hívni a T-Home-ot hogy mi az hogy egy megát ígértek és fél megával SE töltünk, akkor hirtelen felugrott másfélre, pedig nem is kapcsolták még őket. Fura. 
Jah és MA megérkezett az ADSL jelszava :D Két nappal a modem kiérkezése után. Végülis...

Jah és akkor a kábelezést még el se meséltem. De azt már nem is fogom, mert az egy külön rémálom volt. 

Viszont voltunk ma babanézőben is, Zita meglepően NEHÉZ, és ficereg, azt hittem az ilyen pici babák még nyugisak :D Úgy szopja a cumit mint egy gőzdugattyú, és még mindig gyönyörű :) Tuti nagy szívtipró lesz a kiscsaj :D

Használd Dr. House-t!

 Én is használnám :D

Épp a Tolkien Live Ráfiófelvételét hallgatom

Nem mertem a fórumra írni ezeket, hátha olvassa a riporternő, de már az elején iszonyatosan elkezdtem röhögni :D

 "A hely ahol ma vagyunk egy erdő. De a hely ahol ma vagyunk, egy másik erdő. Egyébként nem erdőben vagyunk, hanem egy könyvben vagyunk, és egyébként nem egy könyvben vagyunk hanem emberek elméjében vagyunk." wtf? ha nem tudnám miről van szó, itt tuti megzavarodok és elkapcsolok :D
"Tündérkirálynő, szép, okos, tükre van" :DDD
"Járunk vele?" Hát maga biztos nem :D
"Pajkos rokkerek" xDDD

A wowos részen meg külön lesokkoltam :D

Én nem éreztem azt amit Rabyn írt, vagyis hogy a riporternő szerint mi egy különc társaság lennénk. Abból amit a többség mondott, nem is annyira a társaságról mint inkább a live-ról derültek ki dolgok. Szerintem a wowos rész nem kellett volna, az nagyon elvitte az egészet a "virtuális buzik csak online játékon keresztül tudnak érvényesülni" vonal felé, de amúgy próbáltam úgy hallgatni mintha nem ismernélek titeket, és nekem így is szimpi volt az egész :D

Kié volt a kutya?:D

Nem tudok betelni vele

Pedig nem is az enyém :)

Szerintem gyönyörű :)

Mennyire jellemző...

...hogy mire megnyitom a fríblogot elfelejtem amit írni akartam. Mindenesetre amúgy sem volt sok, vagy mély értelmű mondanivalóm, apróságok csak. Hogy még mindig nincs munkám, hogy nyelvvizsgázni fogok és fosok tőle, és hogy legyen már péntek, mert nagyon hiányzik a pasim. 

Marcival tulajdonképpen nagyon szeretjük egymást. Persze néha ordítunk meg anyázunk, de hát testvérek vagyunk, ez alapvető. Mégis, a testvéreim közül kisgyerek korom óta ő áll hozzám a legközelebb.

Szabi itt hagyta az egyik pólóját, amit én magamhoz szorítva és orromat sűrűn bele bele dugdosva bementem a kisszobába ahol Anyu és Marci épp számítógépeztek, ki-ki a maga játékával. Arcomon fogyatékosokat megszégyenítő bárgyú mosoly. 

Marci: - Szabipóló?
Én: - Iiiigeeeeeen ^^
Marci: - Kis hülye :D

De a hangja tele szeretettel :) Jó dolog hogy van bátyám.

Aztán kaptam felkérést hogy szerveződjek jól emtétében mindenfélét, mert az nekem és embertársaimnak is mily örömére szolgál majd vala. És el kellett gondolkoznom azon, hogy lehet hogy tényleg csak Én éltem meg katasztrófaként a 2 évvel ezelőtti tábori csapatvezetői teljesítményemet? Végülis a csapat visszajelzése pozitívak voltak, bár én sokáig azt hittem, csak szeretetből hazudnak, amúgy meg utálták. Meg az hogy én elbőgtem magam egyik éjjel, hát idén is sírt állítólag pár tábvez. Aztán ott van az, hogy az idei nemzettségemben is felütötte a fejét a káosz, szimpla táborozóként mégis úgy éreztem, jó csapat vagyunk, ha nem is olyan amilyen feltétlenül elképzelne bárki mint eszményi csapatot. Mint az enyém volt anno. Kicsit szétszórt, kicsit halovány identitású, de ha az embereknek ez volt jó, akkor valamit mégis jól csináltam, talán. Ettől függetlenül persze félek, hogy ha elvállalom, elbaszom. Nem attól félek, már nem, hogy az Én megítélésem szerint nem lesz olyan a csapat mint amilyen elképzelek. Hanem hogy az alám tartozó emberek nem fogják magukat jól érezni, hogy az esetleges alkalmatlanságomat ők szívják meg. Majd meglátjuk hogyan alakulnak a dolgok.

Kábé ennyi, a többit elfelejtettem.  

Az_emberekkel_mindig_csak_baj_van

Kocka bejegyzés következik.

Kell nekem önként vállalva social officernek lenni... Rám ömlesztik a panaszukat, 3-4 napja történt sérelmeken lovagolnak, megoldhatatlan és számomra is zavaró dolgokat akarnak sec perc alatt elintézettnek tekinteni, mindezt úgy, hogy magasról leszarják hogy ne adj isten ÉN is emberből vagyok, urambocsá, hibázok néha. Igen, én mondtam hogy ha bajuk van írjanak. De ne egy hónap gyűjtögetés után, 3an egyszerre úgy mindent. És ne keresztbe beszélve. Ha Wedder rámír már görcsbe szorul a gyomrom -.- Most vajon MEGINT mi nem tetszik?  Ki needelt el nemtom ki elől valamit? Mit nem kapott meg? Jah hogy zavarja hogy 5 perce állunk mert Viktor telefonál? Lehet hogy engem is zavar? -.- Persze a kérdésre, hogy szerinte mégis mit kéne csinálnom, van-e bármi konstruktív megjegyzése, akkor persze jön a "tudom hogy nem a te hibád, DE...". Valóban nem az én hibám, hogy egyes emberek leszarnak másokat, hogy egyesek hülyék, nem figyelnek, vagy simán elmennek fél óra afk-ra insta közepén. Verjem meg őket? Állítsam sarokba? Állítsam falhoz és lőjem fejbe? Mégis mit csináljak azon túl, hogy rászólok, hogy ezt nem kéne? Officer vagyok nem a Jóisten, és ez egy JÁTÉK könyörgöm, amennyi idegsejtet arra áldoz hogy így felspannolja magát valami szarságon azt alkotó tevékenységre is használhatná. Mondjuk kitalálhatná hogyan kéne vezetni ezt a klánt, mert szemmel láthatólag szerintük mi szarul vezetjük. Persze nem ezt mondják, azt mondják én meg Tia vagyunk a megtestesült leader-eszmények, annyira jók vagyunk hogy komolyan, erről filmet kéne forgatni. Ámde, az általunk választott officerek szarok, az általunk kitalált loot rendszer szar, az általunk kitalált instázási "rendszer" szar, az általunk bevett emberek parasztok, destruktívak, gonoszok, nem mennek instázni, hajjanakmánmeg. De azért nem a mi hibánk. Csak tudnám akkor kié. 

Tulajdonképpen nem kéne hogy ez zavarjon, ha nem 2 barátommal és a pasimmal vesztem volna össze emiatt a 3 ember miatt, hogy nekik jó legyen. Szar amikor a tyúkanyó jellem házisárkány jellemmel közösülve megszüli azt, amilyen én ilyenkor vagyok. fakksitt.

 Na ez jólesett.

Kockaposzt off.

Mindenesetre jó volt tegnap magusni, még akkor is ha az eredetileg tervezetthez képest 2 és fél órás késéssel estünk neki. Még mindig lúzermód lövök, 3ból semmi, zsír xD Nembaj, legközelebb baze villámcsapás támadást fogok indítani az ellenség ellen, és átnevezem a karimat Pikácsura. :D

Aztán voltunk vasárnap libegni, hát ez egy külön történet lenne ha lenne kedvem elmesélni, de nem :D A lényeg hogy istenesen átbasztam a pasimat, minekutána a szívroham kerülgette a Libegőhöz sorbanállva, videóval tudom bizonyítani mennyire fosott a kiszállástól :DDD De végülis jó volt, sokat tudtunk együtt lenni. Ha már a nyaralás mint olyan elmaradt, legalább volt egy nyugis hosszú-hétvégénk :) Tökjogos kérdés hogy hogy bírom hogy néha csak 3hetente találkozunk. Én sem tudom. Talán az az oka, hogy szeretem. :P

Ma meg talizom Rókával, remélem jó lesz :) 

Oh My God.

Na ki van a képen?

[GEEK ON]

Tegnap Magusoztunk

Most csak leírok pár dolgot hogy ne felejtsem el :D

Szitu1: Már vagy negyed órája tanakodunk, hogyan is kéne kifüstölni a banditákat az erdőből. Az egyetlen erdőjárással rendelkező party tagot (engem) vállon lőttek mikor fel akartuk kutatni a banditákat, így ezt a lehetőséget másodikra elvetettük :D Különböző remek ám eleve bukásra ítélt terveket vetettünk fel, mire Felagund közölte, hogy akkor leszünk szívesen intelligencia próbát dobni. Csak nekem lett meg, mire rámnéz:

- JÓ! Akkor neked eszedbe jut, hogy az banditák is szoktak néha ALUDNI. 

Szitu2: Állunk a majorság ajtaja előtt és be akarunk jutni, de két őr utunkat állja hegyes botokkal. mogyi kenyértörésre akarta vinni a dolgot, de elboccsolta a kezdeményezést, és visszakozott. Alyrral épp azon vitatkozunk mit is kéne tenni, mikor fél füllel ezt hallom:

Felagund Rabynnak: - Jó, mindkét őr lekezdeményez.

Na, fasza, pattog a tolvaj, nembaj, beszéljük tovább a taktikot, mire pár perc múlva:

Felagund: - Ö. Hát, kábé így eldölsz.

Rabyn: - Szóval egyszerűen csak hasra zuhanok?

Ránézek Rabynra.

Én: - Mivan? Meghaltál?

Felagund (meglepett arccal)- Dupla nullát dobtam.

Én: - Bazmeg :D

Tehát kb tolvajunk lábon akarta dobni az egyik őrt egy dobótőrrel, aminek eredményeképpen hasbaszúrták egy hegyes bottal. Pro party powa! :D Én már lemondtam róla, mivel kb lófsz kegypontból max egy horzsolást tudtam volna teljesen begyógyítani. Meg amúgy sem volt túlmotivált a karakterem egy türelmetlen pattogó lányka megmentésében :P Persze outban marhára nem akartam h rabyn kiessen, de hát mit lehet tenni?:S Felagund közölte h ha valami NAGYON szép fohászt mondok Arelhez, ESETLEG megsegít, és megmenthetem Rabyn életét (hozzátenném, 13 ÉP-ről beszélünk, az barátok között is 26 kegypont, nekem a max volt 6 :D)

Én: - Ok, akkor elkezdek imádkozni Arelhez.

Felagund: - Oké. Halljam.

Én: - ööö. O.O

Majd míg elment wc-re gyorsan összedobtam egy imát, közben Alyrtól és mogytól is jöttek az ötletek, hogy mondjam azt, hogy nagyon kell nekünk a küldetéshez a csaj, vagy hogy ha meggyógyítom biztos imádni és rettegni fog minden, és hatalmasabb leszek mint a föld fundamentuma xD De végül azzal érveltem Arelnek, hogy a csaj igazán nagyon vakmerő volt és életét sem kímélve vetett magát a harcba :D Uh Felagund elfogadta és felresselhettem Rabynt xD Utána Alyrnak nemsokára mennie kellett, de még közöltem Rabynnal h ezek után rohadtul elvárom hogy térjen meg :D

Szitu3: mogyi herbalizmussal próbált felismerni valami búzát vagy zuzmót már nem emlékszem. Dobott, 0, boccs :D

Felagund: - SOHA életedben nem láttál még ilyet. Fogalmad sincs mi lehet.

Alyr: - 0-val még egy répát se ismernél fel.

Mindegy, én nagyon élveztem most a partyt, bár volt egy momentum ahol némiképp forgott a gyomrom, de azért persze ott is belőttünk pár beteg poént :P

Ki kell találnom a karimnak egy vezetéknevet. Jéj. 

[GEEK OFF]

Juteszembe agybaj

Jah és a Breaking Down-t olvasom kalózfordításban. Éjjel azt álmodtam hogy vámpír vagyok és ég a torkom a vér után szomjazástól, és meg akarok ölni valami embert, akit még életemben nem láttam, de álmomban tudtam hogy ismerem. Aztán felébredtem és tényleg kra ki volt száradva a torkom a folyamatos szájon át lélegzéstől :D

Rohadásisten

 És megint, és nem igaz, hogy tudok én állandóan megfázni nyáron?
Laza szerdai takonnyal indult, gyanakodtam is hogy vagy a hajnali negyed egykor hűvös estében izzadva talpalás vagy a szakadó esőben szoknyában és saruban hazajövés lehet a ludas. Lemondtam a talit hogy összekapjam magam, pénteki Szabihoz utazás céljából. Hát nem sikerült, pedig bevetettem forró fürdőt, paplan alatt izzadást, 1000 mg-os c-vitamint, szentségelést, mindent. Csütörtök délután már úgy gondoltam, kényelmesebb lenne egyszerűen megfulladni. Az orromon nem kaptam levegőt, de a torkomat is ellepte a nyálka, hát volt pár halálközeli élményem. Most valamivel jobb, tudok lélegezni az orromon, bár kurvára fáj. Fáj az orrom kívül, fáj az orrom belül, fáj a fejem, és már az állkapcsom is fáj. Faaaszaaaa.

Voltunk amúgy Gárdonyban IHB-klántali címén, nem volt rossz alapra, bár volt pár erőteljes negatívum. Kijelölt ágy rövidnek és keskenynek bizonyult 2 ember számára, így az Arisáékkal közösre tervezett szobát meghagytuk nekik, és kiköltöztünk Szabi kölcsön-sátrába, ami ugyan szintén szűknek bizonyult, de legalább adott némi "intimszféra" illúziót. A matrac és a párna meglepően kényelmesnek bizonyult, kaptunk takrót és ha el akartunk férni muszáj volt összebújni. Muhahah :D
Aztán amikor első éjjel (hajnali 3 körül) legrasszáltunk a tóhoz erősen illuminált állapotban, a "nagyoncsajos" új papucsom rohadtul feltörte a lábam, kb már félúton kijózanodtam a fájdalomtól. Valahogy levergődtem, de fürdeni már nem volt kedvem, így csak néztük ahogy a többiek próbálják egymást aktívan megfojtani, és röhögtünk a beszólásokon :D Hazafele egy fokkal jobb volt, mert vagy mezítláb jöttem, vagy néha papucsban, meg egy rövid időre Szabi odaadta az ő 46-os papucsát (cserébe felvette az enyémet, ha nem lettem volna fáradt és fájdalmakkal teli, biztos visítva röhögök, nagyon szexi volt xD), de aztán visszaadtam neki és valahogy elvánszorogtam a szállásig. Másnap pontosan 4 db vízhólyaggal lettem gazdagabb. Aztán a kaja. Na igen. Én ugye nem szeretem a pörköltet, ennek ellenére az első estiből még derekasan ettem (bár inkább csak tunkoltam a kenyérrel), de a másnapi adag nem sikerült valami jól. Rigó valami homályos késztetéstől hajtva beledobott egy zacskó metéltet o_O Ettől az egész összeállt egy ilyen tejberizs állagú masszává, amit tunkolni se lehetett, meg amúgy is, nekem túl édes volt, állítólag a bortól. Szal este már inkább lesétáltunk a gyrososhoz. Utána pancsoltunk még a tóban, ittunk sok korty vizihullát, majd visszatérvén a házhoz Szabi kb azonnal lefeküdt aludni, én még beszélgettem. Másnap meg haza :) Szal alapvetően jól éreztem magam, bár örültem volna ha lemegyünk körülnézni a városba vagy valami, de hát rövid volt a hétvége.

 Aztán kedden volt Magus, erről nem írok hosszan mert aki ott volt tudja, a többieket meg valsz még annyira se érdekli, mint az IHB klántali. A lényeg hogy késtem másfél órát, amt arra volt jó hogy mire odaértem, Felagund elolvasta az előtörimet. Azt mondta nem rossz, de én tudom hogy iszonyatosan összecsaptam. Egy csomó mindent nem írtam le amit le akartam. De a jó előtöriért cserébe kaptam egy lovat :D Nem sokat játszottunk, de érzem hogy ez elég röhögős party lesz, ha annyira nem is profi (hálistennek). Majd meglátjuk mit tudok alkotni az Arel papommal, remélem nem az lesz mint legutóbb, hogy csak imádkozom és hányok xD

Hétvége a rehab jegyében telik majd, aztán jövő héten furcsa lesz h mindenki sziget, én meg nem. Szívesen kimennék, de sajna nem futja a napi jegyre, ennyit már egyszerűen nem vagyok hajlandó kiadni érte. Tudom, hogy diákoknak hűde olcsó volt a hetijegy, de arra se volt pénzem, idén az MTT tábor volt a nyaralás (és szerintem megérte ezt választani, mert nagyon jó volt), a többi félretett pénzemet savelem, hátha nem kapok mégse melót ősszel. 

Tesómék meg ideköltöznek, a szembe lévő házba :D Tegnap átmentünk Vikivel megnézni a lakást, picike de nagyon aranyos, jók a színei. Nyugis, csendes, világos. És akkora kád van hogy hú, át fogok járni hozzájuk fürdeni xD Fura lesz h ennyire közel laknak majd :) Marci elvileg eddig is itthon lakott, gyakorlatilag volt hogy két hétig nem jött haza, remélem most gyakrabban látom majd :)

Na hát kb ennyi :)

A Harry Potter6-ról természetesen nekem is van véleményem, de most csak ennyit akarok:

Ettől a sráctól konkrétan a hideg kirázott a filmben. És nem igazán tudom megmondani h pozitív vagy negatív értelemben. Számomra tökéletes Tom Denem volt.

Az általam eddig olvasott blogok közül már kettő is jelszavas. Wtf?

Amúgy még mindig tábori feeling lengedez körül, pedig ma van egy hete hogy hazajöttünk. Volt lájtbuláj, hajlanig beszélgetés, aztán pasizás is. De nem, még mindig nem az igazi, még mindig nagyon hiányzik. Fakk.

 Ezt meg tábor után írtam, most ide is kiteszem:

"Minden megérint. Sose nő be a szívem lágya!"

Hát hazajöttünk, sőt, egy nap is eltelt. Még nem vagyok itt. Még Aerrion falai között járok (amik ugye 3 ember magasak!), és keresek egy-egy baráti arcot. De a lakás üres, és nem csak úgy üres, hogy nincsenek benne emberek. Valami hiányzik, valami amit Szanticskán hagytam, és aminek a hiánya sokkal fájóbb mint a polifoam otthagyása. Ha behunyom a szemem látom az arcokat. Az ebédlővel szemben a kőfalon, mint a verebek, a dohányzóban chill out hangulatban, asztalok körül kreatívkodva, sétálva, mosolyogva. Látom a keretjáték vége alatt a könnyes arcokat, és nem érzem magam nevetségesnek, hogy én is sírok. Ezt senki nem értheti aki nem volt ott. Szomorú vagyok, büszke, boldog, magányos, ez így egyben kavarog bennem és szinte szűköl, hogy "vissza akarok menni". Pedig a hazaút napja nem is volt olyan nehéz. Esett - talán az ég is megkönnyezett minket, aoutban és inben egyaránt - minden nyákos, nedves, a hangulat már készülődő. Nem volt visszaút, menni kellett, még nem éreztem a hiányát. Fáradt voltam, megviselt, koszos és vizes. AKKOR nem akartam maradni, most sok mindenem odaadnám ha visszamehetnék. 

Volt egy jó csapatom. Mosolygós, nevető arcok, ki-ki a maga istenadta tehetségével a nevettetésre, táncra, színjátszásra, kreatívkodásra. Volt egy fantasztikus nemzettségem, összetartó, elfogadó, bolondos. Ha látlak titeket magam előtt, mind mosolyogtok. És ez jó. 

Az első éjszaka a tábortűz, ahol szinte haragudtam, miért, miért ezeket a dalokat, hát azt akarjátok hogy sírjak? Annyi emlék szakadt fel bennem, annyi szomorú, szép és vidám emlék, ami összeköt veletek, emtétésekkel. Mint egy gumiszalag, kinyúlhat, néha meglepően messzire enged, de végül visszaránt, hogy tudd hová tartozol. Hogy melyik az a hely, ami mindig visszafogad, ahol ha nem ejtesz túl mély sebeket, mindig megbocsájtanak.  Ahol úgy szeretnek hogy el sem hiszed, hogy időről időre rácsodálkozol, hát lehet így szeretni? És időről időre megbizonyosodik, lehet.

Féltem, annyira féltem, de tényleg. Befogadnak, szeretnek majd? Még mindig elég jó vagyok nekik? Az önként vállalt felelősségem nem lesz-e terhére másoknak, nem leszek-e túl sok, hisz nem vagyok szervező, nincs kinevezett posztom, nem fognak-e haragudni hogy a babérjaikat aratgatom, ha csak szemenként is. Nagyon sok dícséretet kaptam, olyan sokat, amennyit egészen biztosan nem érdemlek, ennyi dícséret el se fér rajtam. Hogy jó karakterszínész vagyok. De én csak... "Nem adhatok mást, csak mi lényegem". Azt eddig is tudtam, hogy van némi humorérzékem, de sosem gondoltam hogy másoknak ez ennyire nagy élmény. Nem csak értetek teszem, nekem is kell a nevetés, a felszabadulás, az örökké ökörködés. Én ezekkel működöm. Enélkül meghalok, és most, ebben a 11 napban annyira dőlt belőlem, szerintem ez tartott ébren, ez adta az energiát. Mert máshonnan nem jöhetett, én itthon képtelen lennék ezt végigcsinálni, ennyire kevés alvással. Kihoztátok a legjobb oldalam, ez a helyzet. 

Furcsa. Ennyire szeretni ennyi embert. Azt hittem én is olyan vagyok, hogy van x egység szeretetem, és ha elfogy, nem jut több. De jutott. Bár azt kifejtettem utolsó este Bigfootnak, hogy bizonyos kapacitásom nekem is van. Egy bizonyos fáradtsági fokon nem tudok új embert befogadni. Volt akin láttam, hogy nagyon szeretne velem barátkozni,és bár nem volt bunkó, sőt, szerintem kedves voltam, nem tudtam magamhoz közel engedni. Talán nem is baj. Így is rengeteg új embert fogadtam a szívembe, ami nagyon jó.

És ki mertem állni. Nem az volt benne a para, hogy Felagund mit reagál, hanem hogy közben annyi ember néz, én meg annyira nem vagyok dekoratív, vagy legalább lennék magas, vagy határozott fellépésű. Féltem hogy csak nevetséges lesz az egész, majd belezavarodok vagy mondok valami hülyeséget. Nem tudom milyen volt kívülről, belülről nagyon furcsa, mert valahol szántam Lachennt, de éreztem hogy ez így már nem fér bele, ezt már nem tűrheti a Nandák népe, a mi békeszerető népünk. 

És remélem nem panaszkodtam sokat. Volt pár éles helyzet, a kaja, a meleg, a pókok - akikkel a kapcsolatom az 5.-6. napra már kb az eltompult leszarás fázisába lépett - és az idő, hogy soha semmire nincs idő...  Tény hogy sűrű volt a program, de én többnyire szívesen mentem. 

Az éjszakai túrán a csillagok, és a kakukkfű illata. Gyönyörű!
Az éjjeli őrség, amikor hajnali 3 körül, ragyogó holdfényben álltunk a "temetőben" és figyeltünk míg a fiúk ásták a sírt... Hátborzongató volt, és tényleg féltem.

Annyi jó és szép pillanat volt, nem tudok mindent leírni. Remélem csak nagyon sokára felejtem el őket, mert most jó, hogy csak lehunyom a szemem és újra ott vagyok. Szanticskán vagy Aerrionon, végülis nem számít. 

Nem akarom hogy eltűnjetek. Ne hagyjatok egyedül. Annyira üres így minden.

Mozgalmasságos hétvége volt. Pénteken nem (se) mentem curves-re, így ez az első hét amit totálisan kihagytam mióta belevetettem magam a mozgás világába. Ellenben bementem a curves-be mert elhoztam a vúcsert, amitől majd Szabit ingyen hívhatom, ez a táborban nem lesz mellékes körülmény. Aztán hazajöttem, punnyadtam, pancsoltam, majd elmentem Szabimért, aki nyűgös és fáradt volt, így jól össze is vesztünk, de aztán kibékültünk :D Hazajöttünk, szociális életet éltünk, aztán megnéztük a Transformers 2-t, és éjfél környékén sikerült is úgy-ahogy elaludnom. Szombaton keltünk kurvakorán hogy lezúzzunk Jászberénybe diplomaosztódni, olyan korán indultunk hogy 8ra ott is voltunk. A diplomaosztó kezdődött 9kor (elméletileg, gyakorlatilag negyed 10), uh volt időm körbeszüttyögni a (volt) csoporttársaimat, meg kiválasztani egy talárt, ami megkapóan idétlenül állt rajtam (de szerencsére mindenki máson is, kivéve akinek nem volt melle). Aztán beültünk a terembe, ahol volt vagy 30 fok (talárban 40), és végighallgathattunk egy csomó hülyeséget. Kiosztottak egy csomó díjat mindenféle embernek, az ismerős tanárokat jól megtapsoltuk :D Aztán mindenféle 60-75 évvel ezelőtt végzetteknek osztottak emlék-diplomát, aztán végre mi jöttünk. Marhára fostam h pofára fogok esni kifelé menet, de végül nem estem :D Persze lehet h azért, mert csak "igazolást" kaptam (mint a dokinál he?), nem igazi diplomát, attól még elválaszt egy nyelvvizsga. Aztán kihömpölyögtünk laza 20 perc alatt a teremből (rendezettség 0), felleltem anyut meg Szabit (az eredetileg tervezett 8 főből végül csak ők tudtak eljönni)aztán beültünkfagyizni a szemben lévő cukiba :D Anya otthonhagyta a pénztárcáját uh mindent én fizettem :D Aztán hazakocsiztunk, közben többször majdnem elaludtam. Otthon még kicsit veszekedtünk Szabival azon, hogy széjjel nyomott és kurvárafáj-lábbal szabad-e artikulálatlanul ordítani ha az ember még az ujját is odacsípi ajtónyitás közben, mikor 3 szatyor és 2 csokor virág jól róla szerteszét. Aztán átöltözés, és irány a Római part, ahol hekkevés vala, mert anyu már 2 éve nyálát csorgatja egy kis hekk után, csak sose jövünk le a sztrádáról emiatt a telekről hazafele jövet. Aztán még beugrottunk az Orsihoz, akinek a pocakja már-már gigantikus méreteket ölt. Óriásbaba lesz a Zitából, és még pumpaszája is van :D Orsi meg is kérdezte nincs-e néger a családfánkban, mert olyan a szája a babának amit Angelina Jolie is megirigyelhetne :D Am ezt személyesen is megfigyelhettem, mert megnéztem a 3D-s ultrahangot :D Ezután itthon Szabolcsom kb hullaként zuhant az ágyba, én gépezgettem még kicsit majd levittem a kutyukat. Aztán még kicsit gépeztem míg ő szunyált, tévét néztem apuékkal, aztán mikor már ezt is untam, bemásztam mellé az ágyba és aludtunk mint akiket meggyilkoltak. Aztán ma már nem nagyon csináltunk semmit, Need for Speedeztünk meg ilyesmi, aztán kikísértem, és csak most kezd körvonalazódni, hogy megint 3 hétig nem látom. Mert ugye tábor, ami tuti jó lesz, legalábbis remélem, de akkor is 3 hét :( Pedig nagyon szeretem :P 

Najó, megint sikerült egy csomó unalmas szarságot írni, de hát ez van, ilyen az életem :D
Jah meg Rabynnal és Galccal is taliztam, azok is jók voltak :D 

Najó, inkábn befogom :P

Motskos BKV trallalallala

"Az éjszakai, 900-as számozású járatokon 2009. január 1-jétol ismét valamennyi jegyfajta érvényes lesz, a helyszínen váltott jegy kizárólagos használhatósága megszunik. A helyszínen váltott vonaljegy természetesen továbbra is megmarad. A vonal-, helyszínen váltott vonal- és a 10 db-os gyujtojegyek az éjszakai járatokon 60 helyett 90 percig lesznek érvényesek. A környéki vonaljegyeknél nincs változás, mert a menetidok ebben az esetben ezt nem indokolják. A vonal- és átszállójegyet valamint a 10 db-os gyujtojegyet a metró területén 60 percig lehet használni úgy, hogy a metróvonalak közötti átszálláskor - ideértve a földalatti vasutat is - nem kell új jegyet kezelni."

És akkor ez most mi?

Pedig utálok politizálni

Elfogadták a szlovák nyelvtörvényt

Kezdem elveszíteni a hitemet a demokráciában. Nesze neked, kelet-európa.

Ki a kakukktojás?

Imádom anyámat

"-Dóra, gyere ide!"

"-Igen?"

"-Bemutatom neked Gasztont." - azzal szétnyitja a tenyerét, amin egy picike, fehér kukac ül.

"-Hol neveled?" - kérdeztem.

"-Sehol, most megy ki az erkélyre."

"-De akkor miért Gaszton?"

"-Hát valahogy el kellett nevezni, nem?"

:DDDD

Amúgy találkozódtam a héten nem is keveset, sőt, múlthét pénteken kezdődött, amikor is a könyvtárban összefutottam Silcuccal, és beültünk egy kávéra az egyetem kávézójába (vagy hova), ahol elég nagy szél vala. Dumáltunk egy jót, meg kávéztunk, és megállapítottam, hogy nekem tetszik a haja, de fura hogy mennyivel fiatalabbnak néz így ki :)
Aztán hétfő este a szakadó esőben meeteltem Minccel, vagyis nem az esőben, hanem a Westendben, ahol persze nem esett. Ettünk egy lájtosat, mászkáltunk, dumáltunk/pletykáltunk, majd ittunk egy nagyon egészséges és minden bizonnyal fogyókúrás Frappiatot, pedig Minc nem is akart inni, de annyira kedves és rámenős volt a pincérhölgy, hogy azon kaptuk magunkat hogy kettőt kérünk xD Aztán kedden meg találkoztam Drizzttel, sőt, végre Csinczyvel is, akit már nagyon, nagyon, nagyon, nagyon régen nem láttam :) Kibeszéltük a tábort meg egyebeket, az is jó volt. Hát, igazából ennél valamivel színesebben és bővebben akartam ezekről a találkozókról mesélni, mert tényleg jól éreztem magam mindegyiken, de kb a 2. sor után megfájdult a fejem, és ez nem tesz jót az írói vénámnak :(

Jah és múlt hét előtti hét pénteken még Shinával is találkoztam, orkán erejű szélben üldögéltünk a Filc "teraszán", és jól kibeszéltünk mindent a sulitól kezdve a Megasztáron át a Meyer sorozatig.

Furcsák ezek a találkozók. Régebben mindig féltem találkozni emberekkel akiket már régen nem láttam, merthogy "úristen miről fogunk beszélgetni", aztán most meg csak úgy folyik a szó belőlem, nincs feszültség, nem erőltetett, mintha nem telne el olyan sok idő közöttük. Lehet én is változom, vagy pedig tényleg, egyszerűen jobban, frissebben érzem magam a fogyókúra óta, meg ugye most h járok Curves-re. Egyszerűen megyek az utcán, és nem érzem úgy hogy össze kéne húznom magam és elbújni, mert úristen mit gondolnak rólam az emberek. Persze nem lettem hirtelen manöken, de már tudom h teszek valamit magamért, és ez jó érzés, és magabiztosabbá tesz :) Már a tábortól se rettegek annyira, hogy úristen, utálni fognak, mindenki tehénnek fog gondolni, és fúj. Pedig tünc leszek, ami valahogy annyira nem passzol hozzám, én sose voltam olyan tüncös alkat :/ na de majd kiderül :)

Na ennyit akartam, jó sótlanra sikeredett, de ez van, ezt kell szeretni. Vagy nem kell :D

Ez miez?

HE?

Helyzetjelentés

Keveset aludtam, ámde annál többet izgultam, éjfélig tanultam, aztán a buszon aludtam. Tanulásra ott volt az a bő két és fél óra amíg sorra kerültem. Mákom volt, jó tételt húztam, és nem volt mákom, mert az előttem lévő csaj nem húzott jó tételt, így hamarabb sorra kerültem mint terveztem, és nem volt időm kidolgozni, de még csak átgondolni se a tétel utolsó részét. Persze a vizsgaelnököt az érdekelte a legjobban, és idegesített hogy tudom hogy tudom, de nem jut eszembe, mert nem volt időm összeszedni a gondolataimat. Amit meg leírtam, annak meg kb a fele nem érdekelte. Menőőőő. Mindegy, meglett, nem görbül, de nem is baj :D Összesítésben viszont görbül, ami nem olyan jó mint a nemgörbül. Jó, magyarul: felelet 4es, összességében a diplomám 3-as.(szigorlatok 3-3, szakdoga 3, felelet 4) Hogy a szakdogám miért 3, azt nem tudom, a megajánlott jegyet is csak most tudtam meg (azt is úgy kellett lelesni a papírról, mert az elnök annyit mondott hogy "szakdolgozat jegye maradt ami volt"), és szerintem elég kielégítően válaszoltam a két feltett kérdésre, többet meg nem kérdeztek. Megvédtem a 3asomat, de így kb otthonról is megvédtem volna :P Ugyanis rosszabb úgyse lett volna, jobb meg nem lett. Na mindegy, kutyát nem fogja érdekelni, és én is leszarom :D
Utána jókat kacarásztunk a csoporttal, szent esküvéssel fogadtam hogy elmegyek a bankettre (lehet megszegem), csináltam képeket a telefonnal a "bandáról" (akikkel jóban vagyok), aztán hazajöttem vonattal, mert a buszt persze lekéstem, addig húzták az értékelést.

Aztán ha már mindenki ennyit beszél a kampánycsendről, megjegyezném, anyut felhívta vasárnap mobilon egy géphang, hogy "kedves jobboldali barátunk! Végre eljött a nap amire mindannyian vártunk..." blablabla, itt anyu kinyomta. Ez többünk véleménye szerint is a kampánycsend megsértése, uh húzza meg magát a jobboldal (aki nem is a barátunk, pl vasárnap volt anyu szülinapja, és fel se köszöntötték!!), és örüljön hogy lusták vagyunk jól feljelenteni. Motskosch kouták.

 Most idill van és punnyadíren, ma még kutyasétával megerőltetem magam, aztán csak úszom a gondtalanságban, és erősen gondolkodom honnan is lesz nekem munkám. Végső soron a Pluszba visszamehetek pénztárosnak!

Szívesen mondanám, hogy nem vagyok irgalmatlanul beszarva a holnapi vizsgától, de nem fedné 100%-osan a valóságot. Még 50%-osan se.


Shine [2009. 06. 08. 22:23]

Nincs is annál felemelőbb, mikor 3 filmet töltök, és mind megáll 90% környékén. Ó je.

Tegnap mozgalmas napom volt.
Délelőtt mentem curves-re Vikihez, ami meglepően jó volt, persze annyit izzadtam mint egy közepes méretű ló 300 km vágta után, de nem volt izomlázam, és jó volt a zene :) Utána kiballagtam a halál péniszére a Savoya parkba Drizzt-meet-re, ahol sok szép könyvet láttam amit kb azonnal megvettem volna, ha lenne miből, és nem mellékesen jót dumáltam és röhögtem Drizztel :D Jah és ott jutott eszembe hogy Anyunak bizony EZEN a vasárnapon lesz a szülinapja, és nem a következőn, így rögvest vettem is egy könyvet neki laza 3/4 óra válogatás és számtalan könyv véres kardként körbehurcolása és circa hárommlillió ujnyommal ellátása után. Yess. Jah és Drizztnek lógok a kápucsínóm árával is, jéj. Majd visszahívom államvizsga után.
ÚRISTENÁLLAMVIZSGAMINDJÁRTNEMTUDOKSEMMITNEMTUDOKTANULNIÁÁÁÁÁÁ.
Jah meg kölcsönkaptam a New Moont, ami miatt persze egyáltalán nem tanultam ma kb semmit, mert azt olvastam :P Aztán délután kiderült h Szabimnak kikapcsolták a netét mert elmaradt 2 csekkel. Semmi figyelmeztetés, levágott lófej az ágyba, sms, e-mail, fizessébzmg, csak kikapcsolták. És visszakapcsolásidíjas csekket is csak külön a kérésére voltak hajlandóak küldeni. Sweet! Uh ma semmiképp nem lesz neten, meg még holnap se biztos, és ha holnap nem akkor már csak hétfőn, hogy bírom én ki így nélküle? Persze ott a telefon, de csóróság van mindkét fronton, nem telefonálhatunk sokat :(

Mellesleg tegnap felhívott egy nő a City Banktól (ezek is honnan tudják a mobilszámomat, ééérdekes), hogy neki lenne egy fantasztikus és nagyszerű ajánlata, hogy én most annyira nagyon kedvezményesen kaphatok dombornyomásos bankkártyát, meg most mellé ajándékba 2 repjegyet európa BÁRMELY városába, de tényleg, bárhova. Aztán a következő kedvezményes blablában a bankkártya hitelkártyává változott, és én kénytelen voltam közölni vele, hogy így a diplomaszerzés és a felnőtté válás küszöbén nem hiszem hogy az első beszerzendő dolog egy hitelkártya lenne. Nem mintha amúgy kihagyott volna a szívverésem az ajánlatára, örülök ha a balcsira lejutunk, csóróság van mint említém vala.  És ugye az ingyen repjegy nem annyira vonzó ha amúgy csövezni és éhezni kell európa BÁRMELY, de tényleg bármely városában. 

És amúgy is örülök hogy sikerült megszabadulnom az OTP-s számlámtól, ami a 3 év alatt, míg egyáltalán nem használtam összekuporgatott magának 4800 Forintnyi kezelési költséget, majd ezt a másfél hónap alatt míg sikerült megszüntetnem újabb 1600 Forinttal tetézte (érdekesek az arányok, nem?). A végén azt a hónapot is ki kellett fizetnem, amikor már nem is rendelkezem bankszámlával, mert a megszüntetési eljárás belelógott az új hónapba, ami, jobb ha tudjátok, ótépééknél 23.-án kezdődik. Naptár leszarva, ügyfélnek meg minek is szólnának előre. I'm lovin' it.

F(uck)szek

 Megmondom én mi a baj a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárával (már azon túl, hogy mióta abból írtam a szakdolgozatomat, valahogy nem szeretem annyira. Mintha megrontotta volna valami miazmás kipárolgás). SEMMIT, ismétlem SEMMIT nem lehet benne megkapni. Mármint úgy, hogy odamegyek, teszem azt kérem alássan, nekem kellene egy New Moon, egy Bridget Jones naplója, egy Mansfield park, vagy az Anita Blake sorozat eleje. NINCS. Kikölcsönözve, törölve, elégetve, kerék alá téve onnan is kivéve. Volt olyan, hogy márciusban azt írt az online katalógus, hogy JÚNIUSBAN jár le. De hát istenek az egekben, egy hónapra lehet kölcsönözni, akkor hogy a brébe? Csak valami puncsos köcsög lehetett, én meg már 3x fizettem büntetést a szakdolgozati forrásokra, meg mindig elfelejtettem visszavinni. Mind1, a lényeg, én még ott olyat, hogy odamegyek és kiveszem amiért oda mentem, soha nem csináltam. Mindig találok könyvet, de soha nem azt amit akartam. Végül hazajöttem egy Értelem és Érzelemmel, egy Emmával, és egy Anita Blake könyvvel, valahonnan a sorozat végéről, uh valsz egy csomó mindent nem is fogok belőle érteni. Megállapítottuk anyával, hogy TÚL sokat olvasunk. Egyszerűen röhej, hogy 2 havonta 8 könyvet veszünk ki a Központiból, plusz anyu 2 hónap alatt legalább 2x még a helyi könyvtárba is lemegy, én meg azokat is olvasom amiket ő onnan vesz ki, plusz itthoni könyveket is. Pénz kéne, istenem, irdatlan összegeket tudnék könyvre költeni. ha most azt mondanátok, válasszak 10 könyvet amit azonnal megvehetek, hosszasan bogarásznék. Nem azért mert nem tudok összeszedni 10et, hanem mert nehéz lenne kiválasztani CSAK 10et. Szar az élet :D Nézem a vaterát meg online könyvesboltokat, de szomorúan bele kell törődnöm, hogy ha nyáron nem akarok dolgozni, viszont éhenhalni se, sőt, ilyen földi hívságoknak akarok hódolni mint a pasimmal levés Kanizsán, akkor bezony nem tellik 3-4 ezer forint se könyvre. Pedig aztán... a könyvre nem kéne sajnálni a pénzt :(

Rég írtam. Huh.

Sok minden nem történt, vagyis de, de nem olyan HÚHA dolgok :)
Voltak Rabynnál, végre megnéztem Szedert, aztán volt főiskolás-csoportos búcsúbuli, ahol nagyon jól éreztem magam, és még pörköltet vagy gulyást vagy mi a pökköm az is ettem. 

Elég vegyesek az elmúlt időszak olvasmányai a részemről :D
A VIII. Henrik feleségeit végül abbahagytam, nekem túl száraz volt. Utána elolvastam a Harry Potter 7. kötetet, ami engem még mindig lebilincsel, szerintem a legjobban az összes közül. Megríkat, kiborít, leköt. majdnem25 évesen is. :D
Aztán kis hangulati váltásként elolvastam a hannibal ébredését, ami meg kell vallanom, óriási csalódás volt. Nem erre számítottam. Nem azt mondom hogy több vérre meg agyvelőre, mert nem, csak... valahogy nekem nem volt elég hatásos. Voltak benne hosszú utazó részek, amit nem nagyon tudtam hova kötni, hogy ezt most miért is fontos nekem tudni, vagy miért is fontos a szereplőknek tudni. Jó, hozzáteszem azért hogy elég régen láttam (és sosem olvastam) A bárányok hallgatnak-ot és a Vörös Sárkányt, de azért lehetett volna kicsit érthetőbb. Olyan volt, mint mikor elmegyek egy MTT-s rendezvényre nagy kihagyás után, és röpködnek a helyszínek meg nevek, amik mindenki másnak mondanak valamit, én meg csak pislogok :D
Hannibal után visszakaparintottam Galctól a Twilightot. És jó. Meglepően jó, nekem sokkal jobban bejött, mint a film. Kicsit sok benne a lélektani rész, de persze ettől más mint a film, ahol a csaj egy szempillarezdülés nélkül veszi tudomásul hogy szerelme vámpír, a vérére szomjazik, a családja meg hasonlóképp. A könyvben azért sokkal jobban ki van fejtve ez a folyamat. Már lesem Vaterán a New Moon olcsóbb darabjait, mert ezt tovább kell olvasni :) Mondjuk elég sok különbség van a film és a könyv között (azon túl hogy a film nálam a "megnéztük, nem votl rossz" kategóriába esik), például a könyvben Jacob Black karaktere az úgy épphogy csak megjelenik, az apja nemkülönben. Amellett Edward és Bella karaktere is sokkal hmm. "árnyaltabb" (azt a fellengzős kifejezés mindenit), sokkal érthetőbbek a reakcióik. Viszont az a rész, amikor a Nyomkövető szadizza Bellát, az kicsit a könyvben kevésbé van részletezve, de nem csoda, hiszen Bella szemszögéből látunk mindent. Mindegy, sok a duma, nekem tetszett a Twilight, akinek nem jött be a film, adhat a könyvnek egy esélyt :)
Most meg a Mindjárt megőrülök!-öt olvasom, aka Bridget Jones naplója 2. Hozzátenném, hogy nem olvastam, sőt, nem is láttam az első részt, így kicsit szkeptikusan ugrottam neki (nem volt már könyv Farkasfán a Twilight után. Azaz volt, de Márai valahogy nem vonzott annyira). És szkeptikus is maradtam jó pár oldalon keresztül. De nem rossz, csak akárki akármit is mond: Bridget egy hülye. Nem azért, mert bolondos, bohókás jellem, hanem mert annyi mindent elpuskáz, amit simán rendbe lehetne hozni... persze ettől olyan élethű az egész. Mert mind ilyenek vagyunk tulajdonképpen :)

Na hát ennyit akartam így mára, és ha valakinek ne adj isten megvan a New Moon, ne habozzon kölcsönadni :)

Megtageltek, és erre illikválaszolni :)

x Choose a singer/band/group that you like
x Answer using ONLY titles of songs by that singer/band/group
x Tag 6 more people (and let them know they've been tagged)

Az én választásom a Creed-re esett, bár nem kifejezetten ez a kedvenc zenekarom, rá kellett jönnöm, hogy olyanom nincs :D Továbbadnám Rabynnak, Galcnak, Tündének, Alyrnak, Mincnek és Esgalnak (ha még nem csináltátok)

1. Are you male or female?
”Sister”

2. Describe yourself.
”Hide”

3. What do people feel when they're around you?
”Higher” xD

4. How would you describe your previous relationship
"My Sacrifice”

5. Describe your current relationship.
"Beautiful”

6. Where would you want to be now?
"With arms wide open”

7. How do you feel about love?
”What’s this life for”

8. What's your life like?
”Weathered”

9. What would you ask for if you had only one wish?
"One last breath”

10. Say something wise.
” Pity For A Dime” xD

I'm a loser baby, so why don't you Kill me?

Ez a nap nem az én napom... Addig míg elindultam a suliból nem is volt semmi baj. Csakhogy ahogy leszálltam a buszról, konstatáltam h nincs meg a mobilom. Rohanás a Stadionokhoz, forgalmis hölgynek fingja sincs semmiről, igazából még azt se mondta h álljak ki és ordibáljak h mobilt vennék, semmi. Jó, kimentem, körbejártam, kerestem a buszt, nem lett meg, visszamentem. Akkor már nagy kegyesen felajánlotta, hogy esetleg érdeklődjek a Jászkun Volánnál, mert ők el tudják érni a sofőrt (engemhagyjálbékén). Ezért mák, hogy anyum itt dolgozik szemben a Stadionokkal, uh felugrottam hozzá, és elkezdtem telefonálni. A Jászkun Volánnál megkapóan kedvesek voltak, felhívták a sofőrt, meglett a mobil, 16:15kor indul vissza a busz, addigra menjek oda és megkapom :) Kár h ez fél3kor volt :P Mind1, most itt vagyok anyumnál és beadandót írok (amit otthon írnék ha hazamentem volna). Ugyanis egy helyi kiadványt kell elemeznünk, és én a Budapi Polgárt választottam. Fel is hívtam hétfőn a szerkesztőséget hogy feltegyek pár kérdést, de elhajtottak azzal hogy lapzárta, hívjam őket szerdán. Én ezt meg is tettem nemrég, amikor is közölték hogy most meg vm számítógépeket szerelnek össze, és egyáltalán, nem tudnék inkább személyesen bemenni? DEHOGYNEM, holnap le kell adnom, marhára ráér ám :P Mind1, összedobok valamit hasból aztán meglátjuk. Jah, állunk kinnt a teraszon (anyum munkahelyének teraszán) anyuval, erre mondom neki tökre fáj a lábam, mert ugye egy számmal kb nagyobb a cipőm mint a lábam... és ezzel a lendülettel lenéztem a lábamra. És konstatáltam, hogy KURVÁRA FELEMÁS CIPŐBEN VAGYOK. omg, totális agyi leépülés in progress. Az egyik cipőm a régi lerohadt converse, a másik meg az "új" barna kockás, so sexy, vennem kell tornacipőt. 

Kérem kapcsojjákki.

Jajj, ezt se mutattam még :)

Egyél szivárványt és csinálj mályvacukrot :D

Ezt meg kell osztanom veletek

Én még msnen is kreatív vagyok! xD

Amúgy sok minden történt, de most (most se) nincs kedvem írni :)

Hón vón jó és sokan mások

Nos, elérkezett a pillanat, amiben rá tudtam magam venni a blogolásra. Igazából többször is akartam, meg lett volna mit, de hát ugye a gyarló ember... Most persze gyakorlaton ülök, és rohadtul nem ezzel kéne foglalkoznom :D

Sok minden történt mióta nem írtam. Olyan is amiről nem is fogok.

Többek között voltam síelni kiccsaláddal, azaz majdnem a teljes kiccsaláddal: anyum nem jött, meg a kutyák se :) Előtte 3 nappal masszív izomlázat növesztettem a lábamba kosárlabda-testnevelés óra címszó alatt. Az hogy fájt, még nem tükrözi hűen azt amit éreztem. Lépni is alig tudtam, így a jó síelni menni. Fájt is rendesen, volt hogy könnyem hullott mint záporeső, de a hangulat maximálisan kárpótolt. Ilyen amikor az ember elmebetegekkel utazik :D 4 napon át folyamatosan röpködtek a poénok, iszonyat sokat röhögtünk (no meg ittunk), szombaton leégtem mit a szar, vasárnap halálra fagytam, hétfőn megrántottam a lábam. Szóval jó volt :D

Aztán volt ez az iskolai kirándulás-szerű a csoporttársakkal, érdekes volt. Én ugye pesti lévén nem velük utaztam, és nem is velük aludtam, de nem hiszem h sokból maradtam ki. Voltunk vakokésgyengénlátók intézetében, ahol szép udvariasan mindenki "viszontlátásra"-val köszönt el, óje. Aztán voltunk Zeneműtár, ahol a nő sokat beszélt, a lábam meg már nagyon fájt. Aztán hazamentünk (azaz csak én) és 9re mentem ki szerelmetes violámért a vonathoz, és bevallottam neki, hogy másnap bezony délelőtt magára hagyom, mert aznap is kirándulunk. Nem volt annyira elragadtatva :D Aztán elkezdtük nézni a Wall E-t, de már megint nem sikerült végignéznem, mert álmosságra hivatkozva kikapcsoltuk. Másnap is kirándultunk még, akkor az OSZK-ba, ahol mindenféle scannereket meg fotóápárátokat lestünk, és a pasas még a szívét is nekünk adta, 17 példányban, nyomtatva. Hát nem cuki?

Aztán aznap este klántali, ami nagyon jó hangulatúra sikeredett (szerintem) és nem is punnyadtam be annyira, mint ami várható volt azután hogy alig aludtam (megint túl meleg volt a szobában) és korán keltem. Jó volt na :) Volt ott pár "új" arc, meg régiek, akik közül nem mindenkinek örültem, de a többi ellensúlyozta :D

No meg ugye szakdogapara. Ma meg holnap még gyakorlaton vagyok, uh most nem írom a dolgot, de aztán csütörtök-péntek-szombat-vasárnap mintállat, be akarom fejezni :) Tanárt megint kerestem konzultéjsön okán, még véletlenül se volt a szobájában. Reggel összefutottunk a folyosón, de mikor ránéztem, és levegőt vettem a beszédhez, szabályosan ELFUTOTT. Para. A Konzulensem. éjjen. Ha kész vagyok a könyv feldolgozásával, jöhet a bevezető, kis egyéni véleményezés a végére, aztán átnézem vadul, tancinéni is átnézi, és kész, passz, szarok bele, ne is lássam többet. Aztán államvizsga, szakdogavédés, nyelvvizsga, és vége. Egyetem kaputt. Jöhet a NYÁR. Terveim szerint nem dolgozom majd, hanem henyélek, MTT táborozok, balcsizok. HAHAHAHA na persze. Majd meglátjuk :) 

Hétvégén tali kilátásban Galccal, és ez JÓ. 

Klipbe foglalták a pesti parasztokat

Hát kb így jön nekem napi 10 ember abban a kétszer fél órában, amit az utcán töltök. Amúgy a szám jó, a srác csúnya.

Minctől lopva vagyon:

  "A recept a következő:
1. Kattints rá a Wikipedia "random article" linkjére. A szócikk címe lesz a zenekarod neve.
2. A "random quotation" oldalon válaszd ki a legutolsó idézet legutolsó 4-5 szavát. Ez lesz a zenekarod albumának címe.
3. Majd a Flickren az utolsó 7 nap érdekes képei közül válaszd ki a harmadikat, bármi is legyen az. Ez lesz az album borítója..."
By Webisztán.

LOL?

Nem akarom elkiabálni, de

NAGYNÉNI LESZEK

NAGYNÉNI LESZEK

áááááááá

durva.

Meg kell valljam, személy szerint nem vagyok elájulva az új tolkinhutól. Nekem ez túl.. szürke. Túl rideg, már nem az a hibbitosan zöldes barátságos honlap mint amit megszoktam :(
Ennyire változnak az idők?

Shine [2009. 02. 14. 9:41]

"Nem értem én az emberi beszédet,
és nem beszélem a te nyelvedet.
Hazátlanabb az én szavam a szónál!
Nincs is szavam.
Iszonyú terhe
omlik alá a levegőn,
hangokat ad egy torony teste."

Néha tényleg nem értem az emberi beszédet. Bár ez esetben inkább nem-beszéd. Persze nem kell mindenkit megváltani, csak nem értem miért kell h rajtam (is) csattanjon más szarkedve. Ennek ellenére nem, nem sértődtem meg. Csak szarul esett, eléggé.

Tündétől lopva

Ki voltál előző életedben?

Nem tudom, hogy milyen érzés, de legutolsó földi inkarnációd során férfi voltál. Valahol a mai Ausztria területén születtél Krisztus után 1300 környékén. Ami a foglalkozásodat illeti, kémikus, alkemista, méregkeverő lehettél.

Előző éned valami ilyesmi lehetett: Mindig szerettél utazni, nyomozni. Talán detektív vagy kém voltál.

Akkori életedből egy feladat maradt rád, amit most el kell végezned. Feladatod, hogy leküzdd magadban az irígységet és a haragot, majd segíts azoknak is akik téged választanak példaképüknek. Meg kell értened, hogy ezek a gyengeségek a félelemből és az önsajnálatból táplálkoznak.

LOL.

Basszon meg a MÁV egy taliga aprómajmot.

Elloptak tőlem 3 órát. 12:13 helyett 14:19-re ér be a Szabi vonata, és másnap 15:00 helyett 14:00-kor indul. Kicseszés. 

/me mérges mert nem tudja mi lehetne a megoldás.

Akárki akármit is gondol a Megasztárról, nekem ez a feldolgozás nagyon tetszik. Tiszta libabőrös leszek tőle :D

Najó, ez már durva

Most komolyan, ki a faszom az a Dám Mónika? Aki ismeri szóljon. 

Az egész úgy kezdődött, hogy anno bejelölt ez a csaj iwiwen ismerősnek. Ilyenkor, ha nem rémlik a név, se az arc, megnézem a közös ismerősöket. Ilyen nem volt, uh nem jelöltem vissza. Később kiderült, a ragis ismerőseim közül többet is bejelölt, és ha rákérdeztek honnan ismeri őket, azt válaszolta, hogy a "Sikondai oltári partyn" találkoztak, és nem csodálja h nem emlékszik, mert nagyon szétcsapta magát (mmnt a bejelölt személy). Ez eddig még lehetne egy szokványos ragis iwiw-fasz is. De ma mesélem valakinek hogy volt ez a lány, mondom megnézem iwiwen mit írt pontosan, és ha már ott vagyok megnézem, újra a közös ismerőseinket. Na itt jött a pofon. Már nem csak ragisok voltak, hanem 1-2 MTT-s (pl Minc és gillz), az UNOKAHUGOM (13 éves), Tia HUGA (9éves) és egy egyetemi csoporttársam! Tök más korosztályok, tök más városok, más-más ismeretségi kör. Most őszintén, paranoiás vagyok, vagy ez másnak is kurvára gyanús?

Kicsit ideges vagyok

REKLÁM REKLÁM REKLÁM

http://www.missbeautyonlinecontest.com/index.php?p=voks&versenyzo_id=12302&v=3

REKLÁM REKLÁM REKLÁM

Szavazzatok :3

Hogy Ti is szenvedjetek!

Mindenki kommentelje be hogy meddig volt képes nézni. Én, jelentem, végignéztem. Röpke egy óra alatt. Ez a titka, mindig csak egy keveset, had borzolja az idegeket!

Az élet szar.


Shine [2009. 01. 30. 19:04]

Örvendünk vala a mennyekben

A kultúra marketingje: 5
A számítógépek könyvtári alkalmazása és könyvtárgépesítés: 4
Adatbázis ismeretek: 3
Bevezetés a kutatásmódszertanba: 4
Elektronikus könyvtár: 5
Forrásfejlesztési technikák: 5
Informatikai alkalmazások: 3
Könyvtár 2.0: 5
Szakmai gyakorlat: 5
Szigorlat 2 (Informatika): 3
Weblap, multimédia: 4

Lehetne jobb is meg lehetne szarabb is. 

Az én anyukám a legaranyosabb a világon.

Csak ennyit akartam mondani :)

Lepergett előttem életem filmje, és nem volt benne gruppenszex

Majdnem felborultam a faken forgószékkel miközben egy zsepit akartam becélozni a szemetesbe, amit anyámék valami különös oknál fogva mindig kartávolságon kívül helyeznek :D Úgy konkrétan eléggé megijedtem, láttam magam ahogy lefejelem az ágylábat majd tovább pattanva a parkettát is. Vidám lett volna, mi?

Ja és a Mélypontban jobb a meggyes fröccs mint a málnás. Változik a világ :(

Amikor fejfájással alszik el az ember lánya...

Szolgálati közlemény: A  következő történet inkább MTTseknek érthető, főként a nevek miatt.

Farsangra mentem, ráadásul anyám vitt kocsival, de a kocsiban döbbentem rá hogy nekem nincs is báli ruhám, és ki kéne találni valamit. De még nagyon korán reggel volt, így felhívtam Galadhot, hogy nézze meg a neten hogy meddig tart a farsang, mire ő mondta h reggeltől estig, de este az élőzenés koncert márt zártkörű. Aztán lenn egy ilyen földalatti parkolószerű cuccban lepakoltunk, én valahonnan mégis kerítettem magamnak ruhát. De amíg ruháért voltam, mindenki eltűnt onnan a parkolóból (mikor odaértünk nagyon sokan voltak) és nem volt meg a csomagom se(és érdekes módon már nem volt nálam báli ruha). És hirtelen arra gondoltam, h a csomagomban volt a cigim, és nem tudok rágyújtani. Aztán észrevettem hogy Pók táskája is ott van, gondoltam belenézek nincs-e benne cigi, annak ellenére h Pók nem dohányzik. Találtam is benne egy dobozt amiben volt 5-6 szál, de nem mertem kivenni. Aztán láttam hogy mellettem van egy lépcső, amin a többiek is felmentek, de ráccsal le volt zárva. Aztán megjelent Pók, hogy Szia Dodie, meg hogy sajna nem engedhetnek már be, de ne legyek szomorú. Mondtam neki hogy kinn van a táskája, az enyém meg eltűnt. Mondtam hogy „semmi gond” majd elsétált. Vártam hátha visszajön de nem jött, uh elloptam a cigijét, meg volt ott egy öngyújtó is. Elkezdtem körbejárni, és találtam egy kis ajtót, azon bementem. Találkoztam Esgallal, aki az egyik szervező volt, és azt mondta itt hátul beenged, és nem baj hogy nincs báli ruhám, akkor én leszek a keretjátékban a vérfarkas. De hogy élethűbb legyen a sztori, be kéne ültetni a szemembe egy kis ezüstpókot (ez valamelyik magus regényben volt), aztán kiderült h az a pók nem is olyan kicsi, hanem akkora mint maga a szemem. Rátették az arcomra, az a szar meg elkezdett belemászni a szemembe, ami eléggé fájt. De aztán a fájdalom elmúlt, és mikor odanyúltam éreztem hogy így kidomborodik a szememen egy ezüst izé. Esgal meg mondta h „vadizsír” és mindenki bólogatott milyen jól néz ki. Aztán mondták h most h keretjáték-szereplő lettem, bújkálnom kell míg meg nem érkeznek a többiek. Ilyen csigalépcsős volt az egész épület, és nekem kb mindenki elől bujkálni kellett, és az egész már inkább egy tábor-helyszínre emlékeztetett, mert tánc-tüncök (Julcsira meg Laura emlékszem) járkáltak fel-alá mindenféle ágyneműkkel a kezükben. Aztán meg betévedtem egy terembe, ami kívülről wcnek tűnt, eskü még a csészéket is láttam, de mikor bementem már egy hatalmas terem volt, az egyik végében egy kis kuckósabb résszel ahol rengeteg villogó monitor volt egymásra halmozva a plafonig, és egy magas támlájú szélben ült valaki, akit nem láttam, de tudtam h nem szabad h meglásson. És valahogy TUDTAM hogy Jacopo van ott, de hogy már nem az akinek én ismertem, mert gonosz lett, és nagyon nagyon veszélyes. A terem többi része tele volt számítógépekkel, hosszú asztalokon álltak szorosan egymás mellett a gépek, mindegyik előtt szék, de sehol egy ember. Kióvakodtam a teremből, de az ajtóban szembejött Fox, és láttam rajta h nem ismer meg, és kérdezte h én mégis mit keresek itt, én meg mondtam h azt hittem ez a wc, és elsiettem. Fox meg furcsa tekintettel nézett utánam. Aztán hirtelen valami bazi nagy előcsarnokban találtam magam, és mondták hogy lehet sorbaállni ebédért, én meg nagyon éhes voltam, uh beálltam a sorba valahova Esgal és Gillz közé. Az előcsarnokban gyönyörűen megterített asztalok voltak, borospohár meg minden, de mi valamiért mégis külön tányérban kaptunk kaptunk kaját, és elindultunk egy vonat felé, ami az épületben állt, legalább 4-5 szerelvény volt. Felszálltunk rá, és mindenütt rengeteg ember volt, de azért találtunk egy helyet Esgallal. Belenéztem az ablaküvegbe, és láttam hogy már nem is látszik az ezüstpók, csak az íriszem egy része olyan, mintha fekete tintát cseppentettek volna rá. Megjelent mellettem gillz, és odahajolt hogy „Ne aggódj hogy nem látod. Végülis keretjáték elem, nem kell mindig látszania. Akkor hova lenne a meglepetés?” és mosolygott, majd elment. Aztán én valamiért visszamentem a csarnokba, de otthagytam Esgalnál a kajámat (paradicsomleves. UTÁLOM a paradicsomlevest). A csarnokban egy csomó ismerőst láttam, és észrevettem hogy mindenkinek van egy vágás a tenyerén, egy kis négyzet alakú nyílt seb, és Alcarral is találkoztam(meg volt ott még egy csomó ismerős arc az első két táborból), aki mondta h jó nagy hülyeség hogy pecsét helyett ezzel jelzik hogy valaki kifizette a belépőt, és hogy szerinte Rabyn megőrült. Én meg rejtegettem a tenyeremet, mert ugye az enyémen nem volt vágás. Aztán visszamentem a vonatba, de már nem volt sehol Esgal, és eltűnt a kajám, és a helyemen mások ültek. Egy csomó számomra ismeretlen MTTs ember tolongott ott, én meg sík ideg voltam hogy hogy merte valaki elvinni a kajámat, és akkor rámszólt Kriszana, hogy ilyen hülyeség miatt miért ordítok, mondom itt nem a kaja a lényeg, hanem hogy valaki egyszerűen fogja magát és elveszi azt ami a másé. És akkor hirtelen meglódult oldalra a vonat (de h mitől) és arra gondoltam hogy biztos nekimentünk valaminek (mikor nem is mozogtunk) és a pottyásztartókról lepotyogott egy csomó zöldalma meg karfiol, és elkezdtük összeszedni, és kiabáltam magam mögé is h segítsenek szedni, de akkor ott már csupa vadidegen volt. Szemmel láthatóan NEM MTT-sek, hanem ilyen sima utasok, és pisszegtek meg néztek át a szomszéd kocsiba, de én nem láttam semmit ami miatt csendben kellett volna maradni, és az egyik nő, egy idős asszony nem hagyta abba a pisszegést, csak nyomta h „pssssszzz csssssssss, pssssssssz cssssssss” nagyon idegesítő volt, és már épp rá akartam szólni hogy hagyja abba, mikor felébredtem.